Tegnap a Károli Gáspár Református Egyetem tematikus hetén tartottam Hatha jóga órát.
Már előtte a környéken jártam és készültem, hogy minél teljesebb élmény lehessen a jógaóra azoknak, akik számháboró helyett ezt a programot választották.
Egy holland jógaóra hangulata teljesen más, mint amikor magyarul vagy angolul oktatok. Talán a flamand akcentusomnak köszönhetően, ami gyerekkori “hagyaték” és amire a mai napig büszke vagyok.
Sokan érdeklődtek az óra iránt. Olyanok is, akik még nem jógáztak vagy akik nem beszélnek hollandul/flamandul. Nagyon örültem a lelkes jelentkezőknek, akik már a terem előtt vártak, amikor megérkeztem.
Az előadót közösen pár perc alatt jógateremmé alakítottuk és mindenki leterítette a szőnyegét. Igen, mindenki hozott szőnyeget, a jógát rendszeresen nem gyakorlók is! Olyan jó volt látni a lelkesedésnek ezt a jelét. Pedig a jelentkezők létszámának megfelelően készültem szőnyeggel, de csak a sajátomra volt szükségem. Már itt megkedveltem a csapatot.
Mindenkin láttam a koncentrációt, ahogy haladtunk végig az ászana-sorozaton. Minden instrukciót szépen tudtak követni, a hollandul nem beszélőket segítette a többiek példája. A nagy öszpontosításba mégis belefért egy kis mosolygás is: a Kozmikus Tojás póz neve hollandul is meglepetésként hatott 🙂
Az óra végére mégis ez lett az egyik legnépszerűbb póz, az egyik kérdés az volt, hogy ezt hogy is kell helyesen végrehajtani. Másik kedvenc – bár én a savászanára tippeltem volna – a babapóz volt. Hiába, ezek a pózok egyensúlyt, stabilitást adnak és oldják a stresszt, amire már egyetemista korunkra biztos szükségünk van.
Aki pihenésre, kikapcsolódásra és stresszoldásra számított a jóga órán, az biztos elégedetten és felfrissülve távozott: az órát jóga nidrával fejeztük be. Kezdőkre szabottan húsz perce mélyrelaxációt terveztem. Megálltam előtte és a hollandul nem tudóknak elmagyaráztam, hogy mi is fog most történni. Kértem, hogy ha nem is értik pontosan a szöveget, figyeljék a légzésük ritmusát, lazítsák el az izmaikat és pihenjenek. Úgy láttam, mindenki teljesen ki tudott kapcsolódni. Legnagyobb örömömre az óra végén azt a visszajelzést kaptam, hogy volt, akinek ez volt az órából a kedvenc része. Aki hollandul nem, de németül tudott, ő is tudta követni, ahogy egyenként ellazították minden porcikájukat.
Sikerélmény volt hollandul egyetemistákat tanítani. Örültem, hogy láthatóan ők is jól érezték magukat. Remélem, lesz majd még alkalmam órát tartani nekik!
Kifelé készült rólam a kép az Egyetem jellegzetes kapuja előtt. Szerintem rá van írva az arcomra, hogy sokat adott a tegnapi nap tapasztalatban és élményben egyaránt.
Köszönöm a lehetőséget az Egyetem Tanárainak és Diákjainak.
Namaste
Fábián Veronika Jóga 