Elvonulás – Otthon

Voltál már elvonuláson? Szeretnél menni? Ne menj messzire – vonulj el otthon!
Kipróbáltam, és összegyűjtöttem neked a tapasztalataimat, hogy könnyedén beélevághass.

Mi is az az elvonulás?
Ebben az esetben nekem azt jelentette, hogy időt és lehetőséget teremtettem magamnak, hogy a külvilág helyett befelé figyeljek.
Megtaláltam a módját, hogy csendet teremtsek körülöttem és magamban, hogy meghallhassam a belső hangomat. Megfigyelhessem és rendbeszedhessem a gondolataimat és érzéseimet.
– Mi az, ami valóban foglalkoztat és mi az, amivel nem kell többet törődnöm?
– És vajon mi az oka annak, hogy pont ezek azok, amik elfoglalják a gondolataimat és az érzéseimet?
– Szeretnék-e/tudok-e többet vagy máshogy foglalkozni ezekkel a dolgokkal, mint eddig?
– Mi mindennek a tanulsága?

Lehet, hogy az elvonulás neked mást jelent és ez teljesen rendben is van így. Csak vázolom, hogy én miért indultam neki, mi volt ennek az egynapos belső utazásnak az apropója és a célja. Röviden: letisztázni az egész éves hajtás során összekuszálódott belső világomat. És jelentem: sikerült! 🙂

Így született az ötlet
Egy – még a covid alatt felvett – buddhista videó adta az ötletet. Nem fogadhattak elvonulásra vágyókat a kolostorban, így videók segítségével vitték a kolostort az elvonulni vágyókhoz. Elhangzott, hogy régen egyáltalán nem volt életszerű, hogy egy dolgozó laikus ember tíz napra otthagyja a világot, hogy lelki életnek szánja az idejét. Inkább egy szerzetes látogatott el a családokhoz, hogy együtt imádkozzanak esténként. Tehát az otthoni elvonulás még közelebb is áll a hagyományhoz, mint gondolnánk.
Ezt azonnal bíztatásnak vettem, mert már nagyon éreztem, hogy szükségem van rá, hogy kicsit “lecsavarjam” a világ hangját és meghalljam a sajátomat.

Hol és mikor?
Nagy szerencsémre épp adódott egy nap, amit be tudtam tervezni egyedüllétre. Persze nem tudtam, hogy milyenek lesznek a pontos körülmények – lesz-e elégedetlen gyereksírás vagy betonbontás az utcában, vagy befut-e egy olyan hívás, amit nem lehet nem felvenni. De a lényeg, hogy otthoni környezetben voltam és nagyjából 16 órát szabadon beoszthattam.

Így csináld – hogyanok, amik nekem segítettek a megvalósításban
Ha neked ez soknak vagy kevésnek tűnik, ne aggódj – ez nem egy “mindent vagy semmit” játék. Pont a könnyedség, a rugalmasság és a jóérzés a lényeg, nem az, hogy feszülj bármin is. Azon se, hogy minden a terv szerint alakul-e. Amit viszont leszűrtem, hogy érdemes tervezéssel egy irányt adni az elvonulásnak:

1 – Írd be a naptárba!
Melyik nap, mettől meddig tart az elvonulás? Írd be a naptárba, vegyél ki onnan minden más tennivalót, tájékoztasd a családod/barátaid/üzletfeleid, hogy akkor nem leszel elérhető. Bánj teljesen úgy a saját, otthoni elvonulásoddal, mintha befizetett utazás lenne Balin. Vagy Dél-Amerika dzsungeljeiben. Vagy Dobogókőn. Vagy bárhol, ami most leginkább kilépést jelentene a hétköznapokból.

2 – Mi az, amiből tudsz engedni és mi az, amiből nem?
Legyél őszinte magadhoz. Ha ebédre hazaérnek a gyerekek és csak két órával később kezdődik az edzésük, akkor tervezd bele az elvonulásba a közös ebédet és a beszélgetős sétát a sportközpontig.
Ki tudod kapcsolni a mobilodat? Biztos, hogy online kell lenned?
Minél inkább el tudsz vonulni szó szerint a külső és a virtuális világból, annál jobb. De csak magamat ismétlem: ha bármi csak plusz frusztrációt okoz, ne csináld! Ha bejön egy hívás, hát bejön. Jobb, mintha meditáció helyett (ha azt választod elvonuló módszerednek) aggódással töltenéd az idődet, hogy nem lehet veled a telefonod, pedig várod azt a bizonyos hívást..

3 – A Meglepetés Meditáció
Vedd alapul azt a nagy igazságot, hogy semmi sem állandó, csak a változás. Ha megengeded magadnak, hogy könnyedén vedd az élet elkeülhetetlen dolgait, az elvonulásod is sokkal zökkenőmentesebb és élvezetesebb lesz. Ebben segít a Meglepetés Meditáció. Ezzel kezdtem én is a reggelemet és ezzel az elvonulásomat.
Ez egy rövid és kötetlen meditáció – olyan hosszan és olyan szavakkal, ahogy neked a legjobban esik. Gondold végig a napodat, ahogy szeretnéd, hogy történjen. Aztán minden fontos mozzanatnál képzeld el, hogy nem úgy sikerül, ahogy elgondoltad – jöhet bármilyen meglepetés. Pl. amikor leülsz meditálni, hisztizni kezdenek a szomszéd dackorszakos ikergyerekei. És modd, hogy nem probléma, jól van így, mert ezek nagyon szeretnivaló gyerekek. Amikor mantráznál, az alattad lakó felkopog a seprűvel, hogy legyen végre csend. És modd, hogy nem probléma, jól van így. Jóga közben csörög a telefon. Nem probléma, jól van így. Mostanára biztos tudod folytatni a sort 🙂 A lényeg, hogy mindig szívből el tudd fogadni, hogy bizony az élet akkor szép, ha zajlik és meglepetésekkel teli. Az elvonulás alatt sem lesz másképp (akkor sem, ha egy kolostor udvarán meditálnál némán – az emberek ott és akkor is beszélnek, ahol nem kéne nekik) és nem is baj, hogy így van. Ha ezzel az elengedő meditációval indítod az elvonulást, könnyebb lesz könnyű szívvel fogadni, bármi is jön és hogy az élet nem mindig tartja magát a tervhez. Nincs olyan, hogy milyennek “kellene” lennie az elvonulásodnak. Ezzel a hozzáállással igazán tudod majd élvezni az időd minden pillanatát.

4 – Cél és módszerek
Először is tisztázd magadban, hogy mi is az elvonulásod célja. Rendeznéd a gondolataidat? Kapcsolódnál Legfelsőbb Éneddel? Felébresztenéd Ösztönös Énedet? Elválasztanád a társadalmi elvárásokat a legbelsőbb vágyaidtól? Ez természetesen csak pár példa – fogalmazd meg a saját célod, lehetőleg írásban! Amit írásban, lehetőleg kézzel papírra rögzítesz, sokkal maradandóbb nyomot hagy benned, mint amit kizárólag végiggodolsz.
Amikor pedig megvan a konkrét cél, válassz eszközöket és módszereket, amikkel elérheted.
A meditáció az elvonulás egyik alapköve – rengeteg módszer létezik a meditáción belül is, válaszd azt, ami neked most a legtöbbet adná (vezetett meditáció, vizualizáció, légzés-tudatosság, testpásztázás, zen – velem is tanulhatod őket, kattints ide a részletekért). Ezen kívül gondold végig, hogy milyen módszerek segíthetnek még. Jógát választottam még, naplózást és mantra zengetést, de az eksztatikus tánc ugyanennyire jó opció lett volna. Ez mind egyéni preferencia kérdése.
(Kicsit lejjebb látni fogod, hogy nem száz százalékban voltam otthon; egy programpontot máshol is beillesztettem. Ettől függetlenül teljesen “otthoninak” számítom az elvonulást. Egyrészt, mert nem kellett magam sehová sem “befizetnem”, elköteleznem vagy bárki más szervezését igénybe vennem, mint a sajátomat. Másrészt az adott programpont előtt és után is a saját napirendemet követtem. Végül pedig, mert bár fontos élmény volt, nem ez a programpont adta az elvonulásom lényegét. Ha úgy döntöttem volna, hogy kihagyom, az elvonulás más lett volna, de nem kevésbé értékes. És végül: az otthoni elvonulásban nem tilos elhagyni a házat – csak arra szeretnék rámutatni, hogy úgy is teljesen tökéletesen meg tudod valósítani, ha nem egy ashram, hanem a megszokott környezeted a bázisod.)

5 – Adott napirend
Ha megvan, hogy mit szeretnél a napodba, készíts napirendet. Nálam be volt tervezve az ayurvédás reggeli rutin, a jóga, a reggeli, a meditáció és a naplózás – de volt a tervben ebédidő, délutáni “szabadfoglalkozás” is, amit olvasásra szántam. Mindjárt meg is mutatom, hogy milyen is volt a napi tervem. Ahogy lejjebb látni fogod, nem kell mereven ragaszkodnod egy fix beosztáshoz, de a napirend segít, hogy minden, ami fontos, beleférjen az idődbe.

6 – Előkészületek
Gondold végig praktikus szempontból, hogy mi mindenre lesz szükséged. Pl. előre megfőztem az ételt még következő napra is, hogy aznap csak az elvonulással kelljen foglalkoznom. Előre terveztem minden más házimunkát és munka beli feladatot is. Beszereztem és előző este elővettem minden kelléket, amit aznap használni szerettem volna (jógaszőnyeg, füstölő, mantra zene, napló és toll, stb.). Ezzel már előző nap elkezdtem a ráhangolódást az elvonulásra és megkönnyítettem a saját dolgomat aznap.

7 – Hangulat
Mi kell ahhoz, hogy igazi elvonulás-hangulatba kerülj? Mert ami érzelmileg igazán megérint minket, az lesz ránk maradandó hatással. Tehát kell, hogy legyen hangulat. Nekem többek közt szükségem volt arra, hogy rend legyen körülöttem (a szanaszét szaladó kacatok végig elvonták volna a figyelmemet), így már előző nap rendet raktam. Előkészítettem a gyertyákat, füstölőket, kristályokat, de a tea-alátétet is. Az pedig már a rituálé része volt, hogy használatba is vettem őket.

8 – Rugalmasság
És talán itt érkeztem el a leglényegesebb tapasztalatomhoz: az elvonulásom folyamatosan alakult. Mondhatnám, hogy tartottam magam az eredeti tervhez, mert így is volt. De lazán kezeltem. Hamarabb megéheztem, előrébb hoztam az ebédidőt. Az egyik meditáció után hosszabban írtam a naplómba – későbbre tettem a következő programpontot. A lényeg, hogy a napi terv van érted, nem te a napi tervért. Azért van, hogy irányt adjon a napodnak és segítsen a célod elérésében. Ha viszont valamibe igazán jólesik belefeledkezni, kár lenne abbahagyni azért, mert korábban mást írtál a papírra. Legyél spontán, hallgass az intuíciódra, éld meg és élvezd az elvonulás minden pillanatát!

9 – Tanulságok (menet közben is)
Kifejezetten szeretek naplót írni – írásban rögzíteni és elemezni, hogy mi történik. Ahogy korábban írtam már: amit írásban, lehetőleg kézzel, papírra rögzítesz, sokkal maradandóbb nyomot hagy benned, mint amit kizárólag végiggodolsz. Minden programpont után kifejezetten szántam időt arra, hogy “naplózzak”, vagyis leírjam, hogy mi volt a programpont (pl. Meglepetés Meditáció), hogy hogy zajlott (meglepő módon nem szakította félbe semmi meglepetés, teljes nyugalomban és zavartalanul telt), milyen érzéseim, érzelmeim és gondolataim vannak utána (nagyon élveztem, mosolyt csalt az arcomra, teljesen ellazultak az izmaim és lelkileg is bele tudtam lazulni az elengedés állapotába – szinte már szerettem volna, hogy történjen valami meglepetés szerű) és hogy hogy vitt ez közelebb a kezdeti célomhoz (az a célom, hogy befelé tudjak figyelni – ez a meditáció olyan jó alap volt, hogy most már biztos vagyok benne, hogy akár tervezett, akár tervezetlen körülmények között képes leszek odafigyelni a belső hangomra).
Volt, hogy szinte evidenciának éreztem, amit leírok és volt, hogy megleptem saját maga.
Ahogy minden egyes programpont után figyeltem, hogy hogyan haladok a célom felé, biztos lettem abban, hogy fontos, hogy írásban tettem mindezt. Volt, hogy egy leírt gondolat egy következőt szült és ahogy a gondolatok követték egymást, rájöttem, hogy a következő programpontomon módosítani szeretnék. Így alakult rugalmasan az elvonulásom úgy, hogy közben jól éreztem magam és a tapasztalataim mentén haladtam a célom felé.

10 – Köszönet és hála
És akkor egyszer csak eljött az utolsó programpont vége és én ott voltam azzal az érzéssel, hogy “nem akarok hazamenni” – csak éppen otthon voltam 🙂 Lelkileg ellazultam, nyugodt és nyitott lettem, megkaptam a válaszokat a kérdéseimre és elhatároztam, hogy többször csinálok ilyet.
Még így is hiányzott valami lezárás, amit végül a hála gyakorlása adott meg.
Csak ajánlani tudom neked is, hogy az elvonulásodat köszönettel és hálával zárd. A hála egy magas frekvenciájú érzelem, amit magaddal vihetsz még sokkal az elvonulás után is. Sőt, ezt a sugárzó, pozitív energiát továbbadhatod azoknak is, akikkel az elvonulás után találkozol. Így ők is azt fogják érezni, hogy milyen jó, hogy belefogtál!
Nekem a hálaadásra is a naplózás a kedvenc módszerem, külön hála naplót vezetek. Ebbe írtam külön bejegyzést arról, hogy mi mindent köszönök az elvonulás kapcsán. Köszönönd meg magadnak, hogy magadra szántad ezt az időt. Köszönd meg magadnak a rugalmasságodat és az eltökéltségedet, kitartásodat. Köszönd meg a tapasztalatokat, akár élvezetesek, akár tanulságosak voltak. Adj hálát azoknak, akik lehetővé tették, hogy létrehozhasd az elvonulást.
Időzz egy kicsit ezekkel az érzésekkel, amik méltó befejezést adnak.

És hogy azóta változott-e valami az elvonulás hatására? Határozottan igen! Sokkal tudatosabban számok időt és energiát azokra a dolgokra, amiket tanulságként megfogalmaztam és könnyebben hagyom el azokat a dolgokat, amikre más nincs szükségem.

Kedvet kaptál az otthoni elvonuláshoz? Szívből ajánlom, hogy vágj bele – teljesen a saját igényeidhez, lehetőségeidhez és céljaidhoz igazodva. Emlékezz, hogy ez nem egy “mindent vagy semmit” játék – rólad kell, hogy szóljon.
Remélem, hogy adtam hozzá egy kis inspirációt! 🙂